Ahogyan az várható volt, Brüsszel elutasította Magyarország és Szlovákia kvótaper elleni keresetét. Hogy ez váratlanul érte-e a magyar kormányt? Nem. Előnyt kovácsol-e magának ebből a kormánypárt? Határozottan igen. Mindezt jól példázza Szijjártó Péter sajtótájékoztatója és a miniszterelnöknek a Kossuth-rádióban elmondott beszéde, melyből tökéletesen megállapítható, milyen stratégia mentén folyik tovább a kormány politikai kommunikációja (és választási kampánya).
De kezdjük az elején.
A milliós nagyságrendű bevándorlás komoly kihívások elé állította az Európai Uniót, mely a 2015. április 19-én történt, több száz észak-afrikai migráns halálát okozó földközi-tengeri katasztrófa után érte el a csúcspontját. Megelőzve egy újabb katasztrófát, az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli ülésén az uniós állam-, illetve kormányfők megállapodtak abban, hogy hatékonyabban fellépnek az emberkereskedelem ellen, minden erejüket latba vetve együttműködnek az illegális migráció megakadályozásában, valamint a tengeri jelenlét megerősítésében. 2015. július 20-án az Európai Tanács keretében ülésező tagállamok megállapodtak az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba történő áttelepítésére. Az áttelepítési kvóta elutasításra talált a Visegrádi Négyek országai között. Nem is lehetett volna másként, hiszen Magyaroszág és Szlovákia is egyaránt nacionalista-populista politikát folytat, emellett Magyarország a migránsválságban látott potenciált az elvesztett szavazóinak visszaszerzésére.
A második javaslatcsomagot 2015. szeptember 22-én fogadta el az Európai Tanács. A javaslatcsomag alapján 120 ezer, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült került volna áthelyezésre, elsősorban a migrációs nyomásnak leginkább kitett országokból, önkéntes alapon. Az elutasítók között szerepelt Magyarország is, melyet 2015 nyarára oly mértékben ért el a balkáni-migrációs hullám, hogy Görögország és Horvátország után a harmadik olyan ország lett, ahol a legtöbb illegális migránst elfogták, összesen 411 515 személyt. Ezt követően a kormány a határzár felépítése mellett döntött, és felfüggesztette a Dublin III. rendeletet. Az Európai Unió amellett, hogy elismerte, a határőrizet tagállami felelősség, hozzátette, hogy nemzetközi jogokat is sért. A nemzetközi jog van ugyanis a hierarchia csúcsán, vagyis nem lehet kihirdetni olyan törvényt, ami ellentétes vele, s mivel Magyarország is tagja a genfi egyezménynek, biztosítania kell szállást, étkezést és higiénés körülményeket a migránsoknak. Ahogyan a Bevándorlási és Menekültügyi hivatal statisztikáiból kiderül, a határzár kiépítésével csökkent a migrációs nyomás, viszont Horvátországon és Szlovénián keresztül nőtt, mivel a migránsok immár a két országon keresztül próbáltak eljutni Németországba. Magyarország és néhány más keleti tagállam tehát leszavazta az áttelepítési kvótát az uniós Miniszterek Tanácsában, ám kisebbségben maradtak, ezért 2016 szeptember végéig 1294 menekültet kellett volna fogadnunk. Emiatt indított pert Magyarország és Szlovákia, amelyet most elutasítottak.
- szeptember 6-án érkezett a hír: az Európai Bíróság elutasította a magyar-szlovák kvótakeresetet. Szijjártó Péter még aznap sajtótájékoztatót tartott, Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. A beszéd tökéletesen tartalmazza azon kommunikációs elemeket, amelyek segítségével a politikus befolyásolhatja a hallgatóságot. A külügyminiszter már a nyitómondatában felelőtlennek nevezi a döntést. Vagyis, azáltal, hogy Magyarország nem vonhatja ki magát a kvóta alól, veszélybe kerül Magyarország és a magyar emberek, sőt egész Európa biztonsága. Ezután folytatódik tovább Brüsszel bűnösként való beállítása: ,,elnyomják, megerőszakolják a tagállamokat”. Megvan tehát az ellenségkép, már csak egy védelmező hiányzik, aki ki más lehetne mint Magyarország kormánya, aki kiáll a magyar emberek biztonsága mellett, aki kikéri magának, hogy ,,odafent döntsenek a magyarok feje felett” Mert a brüsszeli elit ,,csak az illegális bevándorlókat támogatja”, a kiszolgáltatott, “rangsorban alul lévő” tagállamokat semmibe veszi, azzal, hogy elutasítja a határvédelmet és Európa megvédését, ,,legitimizálva ezzel a hatalmát az európai nemzetek felett.” Továbbra is érvényben van tehát a sikeresen kialakított kép, miszerint Magyarország Európa védőbástyája. A beszéd további jelentős pontja az ,,illegális bevándorló” szó gyakori használata. Nem véletlenül. A kormány, és így Szijjártó Péter is tudatosan kerüli a ,, migráns”, annál is inkább a ,,menekült” fogalmakat, ugyanis ezek részvétet ébresztenek az emberek nagy részében, az illegális bevándorló használata pedig segíti a fenyegetettség érzésének elültetését, a kellő számú ismétléssel, vagyis a sulykolással pedig egy idő után mindent el lehet hitetni. A 444 újságírója is feltette a kérdést, miszerint a menekültekre vagy az illegális bevándorlókra gondolt-e a külügyminiszter, mivel logikailag hibás kijelentés, hogy illegális bevándorlókat akarnak betelepíteni, hiszen csak az a személy telepíthető be, akinek a kérelmét megvizsgálták, elbírálták, tehát érvényes menekültjogi státusszal rendelkezik. Csak a már említett okok miatt ezt nem lehet kimondani. Szijjártó a viszontválaszában is kerülte. Bár megköszönte a 444 munkatársának, hogy ,,még egyértelműbben tud fogalmazni”, a menekült szó továbbra sem hangzott el: ,,Az Európába először illegálisan megérkező, utána esetleg más jogi kategóriába eső bevándorlókról összességében beszéltem. A jelenlegi helyzetben a kötelező betelepítési kvóta az Európába megérkező bevándorlókról szól.”
Az üzenet tehát világos, egyszerű, s mivel a külügyminiszter hangsúlyozza, hogy nem jogi , nem is szakmai, hanem politikai döntés született, a befogadó észérveket kap különösen Trócsányi László közreműködésének köszönhetően. Miért kérdőjeleznénk meg a szakembert?
Szeptember 8-án Orbán Viktor is megszólalt a Kossuth rádióban. Beszéde a fent szemléltetett stratégia jegyében hangzott el, emellett a kormány populista retorikája is fontos építőeleme az interjúnak. Az interjúban is megjelenik Brüsszel ellenségként való beállítása, aki ellen harcolnunk kell: ,,”Üldögélnek Brüsszelben ezek a derék bürokraták, és ott eldöntik, hogy mi kikkel éljünk együtt” - azaz nekünk, az egyszerű polgárnak nincs ebbe beleszólásunk. Ezt fokozza a ,,nagykutyák” ,,európai birodalom” kifejezések, valamint Nyugat-Európa-Kelet-Európa szembeállítása, ami többször elhangzik a beszéd során, így erősödik az alsóbbrendűség érzése. Szintén gyakran ismétlődik a ,,diktátum” szó, ami parancsot, kényszert jelent. Ezt követően elhangzik, hogy a gazdag nyugat-európai országok rajtunk keresnek, ugyanazért a munkáért Magyarországon jóval kevesebbet keresnek, mint a német vagy a francia gyárakban. E mondattal remekül rátapint a miniszterelnök az “átlagember” legérzékenyebb pontjára, aki örömmel és elégedettséggel fogadja, hogy valaki felszólal a nevében, kiáll mellette.
Természetesen Soros György sem maradhat ki, aki a brüsszeli elittel sző tervet a tagállamok ellen. Hiszen mindig kell találni új ellenséget, és azt démonizálni a közvélemény előtt.
Végezetül Szijjártó Péter és Orbán Viktor is nyomatékosítja, hogy ,,az igazi csata csak most kezdődik”, amiben ők fogják megvédeni az állampolgárokat, csak úgy, mint eddig. Pár hónap múlva választások. A “tehetetlen” ellenzéket vagy az erős, védelmező kormánypártot választanák a szavazók?
Kép forrása:
Plakát: www.shelener2.blogspot.hu
Sajtótájékoztató: www.8400.info.hu
